Mély agyi stimuláció hatékonyságának növelése újszerű stimulációs technikák alkalmazásával

A különböző neurodegeneratív kórképek a leggyakrabban előforduló neurológiai betegségek egyik csoportját képzik. A mozgászavarok közé sorolt Parkinson-kórban szenvedők száma csak hazánkban 20-40 ezer főre tehető jelenleg, és ezen betegek száma világszerte gyorsan nő: 2030-ra a Parkinson-kóros páciensek számának megduplázódása várható. Az egyre fiatalabb, munkaképes korosztályokat is érintő krónikus betegségekként a mozgászavarok óriási terhet jelentenek mind egyéni, mind pedig társadalmi és nemzetgazdasági szinten. A Pécsi Tudományegyetem Neurológia Klinikáján működik Magyarország egyik vezető mozgászavar centruma, ahol a nemzetközi élvonalnak megfelelő minőségű és kiterjedésű diagnosztikus és terápiás paletta biztosítja a betegek magas színvonalú ellátását. Azonban a helyes diagnózis felállítása és a legoptimálisabb kimenetel elérése érdekében elengedhetetlen a minden egyes esetben megfelelő diagnosztikus és terápiás eszközök megválasztása és alkalmazása. Munkacsoportunk például elsőként igazolta, hogy bizonyos betegek esetében a megfelelően időzített mély agyi stimulációs kezeléssel a páciensek munkaképessége is nagy valószínűséggel megőrizhető, a munkavégzés, illetve az aktív életvitel pedig pozitív prognosztikai faktor lehet a mély agyi stimulációs kezelés hosszú távú eredményességében. 
A mély agyi stimuláció robbanásszerű technikai fejlődést mutat. Új eszközök (pl. szegmentális elektródák, távprogramozható és nem csak stimulációt leadó, de agyműködés monitorozására is lehetőséget adó generátorok) és ezáltal új stimulációs lehetőségek jelentek meg az utóbbi években. Ezen technikai innovációk klinikai jelentősége részleteiben azonban még nem ismert. Feltételezhető, hogy az újabb stimulációs technikák nemcsak hatékonyabbak, költséghatékonyabbak és biztonságosabbak lehetnek, hanem emellett az egyénre szabottabb stimulációs kezelést is segíthetik.
A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium keretében megfogalmazott célkitűzésünk, hogy a mindennapi betegellátás során gyűjtött valós-életbeli adatok megfelelő feldolgozásával és elemzésével vizsgálni lehessen a terápiás fejlesztések klinikai hozományait. Az elemzések eredményeként létrejövő valós-életbeli evidencia visszacsatolható a hazai klinikai-idegtudományi ellátási gyakorlatba, elősegítve ezzel a valóban hatékony, biztonságos és költség-hatékony terápiák alkalmazását, és végeredményben a betegek túlélésének és életminőségének javítását.
A projekt keretében digitalizált mérőeszközök segítségével teremtjük meg azt az adatökoszisztémát, ami valós-életbeli evidenciák alapjául szolgálhat. Feltételezésünk, hogy a mély agyi stimuláció hatékonyságának növelésével ezen kezelés előnyei még inkább érvényesülhetnek, ezáltal pedig a mély agyi stimulációs kezelés még költséghatékonyabbá tehető. Vizsgálataink során nemcsak klinikai végpontokat mérünk, hanem egészségnyereség és QUALY (quality-adjusted life year) számításokkal szeretnénk előrelépést elérni a Parkinson-kór és egyéb mozgászavarok kezelésében.
A létrejövő adatplatform révén mód nyílhat újabb kutatási támogatások elnyerésére, az egyes kezelések hatékonyságának, biztonságosságának és költséghatékonyságának további vizsgálatára, a valós-életbeli eredményesség mérésére (RWE), a betegségteher vizsgálatára, prediktív tényezők azonosítására, a klinikai gyakorlat optimalizálására, finanszírozói és egészségpolitikai döntések támogatására, valamint szponzorált klinikai vizsgálatokba való becsatlakozásra és újabb terápiás, valamint diagnosztikus modalitások és fejlesztések hazánkban való meghonosítására.